~Tíz
~Harry
Miután megkaptam a nevet gyorsan visszamentem a nappaliba, a többieknek nehogy feltűnjön, hogy meglógtam. Dorka vidáman játszott Nutellával, öröm volt őket nézni. Odaültem mellé a földre, belepusziltam a hajába, mire ő csak rám mosolygott.
- Gyerekek! Szingliket kímélni kéne!- horkant fel Louis, mire mi csak nevetésben törtünk ki, és már 'csakazértis' hosszú csókot nyomtam szájára.
- Bloaah- hurrogtak le minket röhögve, majd mindenki ment a saját dolgára... Ergo Niall zabált, Louis kiszaladt a kertbe megnézni a répáit, Zayn a tükörben nézegette magát, Liam pedig a fejét csóválva nézett minket, és közölte, hogy őrültek vagyunk, de rosszul tette, ugyanis Niall elkezdte kergetni egy kanállal, ami elől ő lányos visítással menekült.
- El vagytok tévedve... ÉN vagyok hülyékkel körülvéve..- rázta a fejét hitetlenül Dorka, és befogta Nutella szemét. Hihetetlen, hogy milyen hatással van rám, úgy érzem újra, és újra szerelmes leszek..
~1 hét múlva
Felhívtam Cintit. Kiderült, hogy ő is tökéletesen beszél angolul, így nem volt gond. Mikor megtudta ki vagyok először kishíján lecsapta a telefont, de amikor meghallotta miért keresem majd kiugrott a bőréből. Megbeszéltük, hogy minél hamarabb elrendezi a dolgait, és 1 hét múlva, azaz ma jön is.. Kicsit izgatottan keltem fel, és konkrétan osontam Dorka mellett... Nem mondtam el neki, hogy felvettem a kapcsolatot a barátnőjével, biztos visszautasította volna... Még most sem vagyok benne biztos hogyan fogja fogadni, de ha a Doki azt mondta ez jót fog neki tenni akkor ha kell lekötözöm egy székhez és akkor is beszélni fog vele. A reptérre érve oda mentem, ahol megbeszéltük, hogy találkozni fogunk. Amikor megjelent rögtön felismertem. Gyönyörű volt, és fantasztikus volt a kisugárzása, ha nem találtam volna meg életem szerelmét akár még tetszett is volna. Hűvösen odajött hozzám.
- Hello.- mondta, mintha csak akkora szívességet tenne.. ami tulajdonképpen igaz is, de azért komolyan lehetne egy icipicit kedvesebb.
- Szia- mosolyogtam rá, megpróbálva egy kis kedvességet csempészni a társalgásunkra.
- Rokob Cintia- nyújtotta felém a kezét, amit én elfogadtam.
- Harry Styles.. Mehetünk összeszedni a csomagjaidat?- kérdeztem kedvesen.
- Aha... nem igazán tudtam, mennyit hozzak, úgyhogy nem lett olyan sok...- kezdett el a szalag felé sétálni. Én természetesen baseballsapkában és napszemüvegben voltam, így nem sokan ismertek fel, akik meg mégis voltak olyan aranyosak, és elfogadták, hogy most nem vagyok fotózkodós hangulatomban. Ahhoz képet, hogy Cinti azt mondta nem lett sok két telipakolt bőrönddel indultunk el a kocsimhoz... Azt hiszem tipikus nő, bár ezt nem merem megjegyezni neki, elég ijesztő volt, hogy minden erőfeszítés nélkül emelgette a táskáit.. Az út túl rövidnek tűnt, a felhajtóra érve nem nagyon tudtam mit kéne csinálnom...
- Szóval, hogy akarod?- kérdeztem kissé feszengve.
- Majd én elintézem ne aggódj- nyugtatott meg, már amennyire ez ebben az esetben lehetséges, majd felszaladt a lépcsőn és benyitott.
~Cinti
Harry pont olyan idegtépő és nyápic volt, mint amilyennek gondoltam.. Nem értem Dorcit, bár a véleményünk pasi téren... hát fogalmazzunk úgy soha nem egyezett. Az ajtón belépve odavetettem egy laza hellot a banda nagyobbik részének, majd elindultam felfelé, gondolván Dorka szobája arra lehet. Kaptam pár érdeklődő pillantást, de mindenki csendben maradt.. Vagy a sokktól, vagy be lettek avatva, nem igazán izgat. Rögtön tudtam hova kell mennem mikor megláttam a felső szintet. Az egyetlen szoba, amire nem volt kiragasztva semmi. Érts ez alatt törött kanalat, répát, egy hajvasalót aminek ki volt tépve az 'on' gombja, egy műanyag galambot, egy tükröt és egy szakácskönyvet. Szóval összeszedtem a gondolataim, és beléptem a helységbe. Dorka az ágyon ült, és éppen a ruháit hajtogatta, mikor felpillantott rám. Aprót sikkantott, és csak úgy repült a karjaimba. Ő mindig is az én 'lányom' marad. Miután kiörültük magunkat az ágyra huppantunk.
- Én úgy sajnálom, hogy csak eltűntem, de nem tudtam mit csinálhatnék. Próbáltam új életet kezdeni, és elfelejteni mindent, de....- kezdtek el folyni a könnyei, mire én csak magamhoz húztam, és csitítgatni kezdtem.
- Nem haragszom... De ugye tudod, hogy nagyon sokat kell mesélned?- kérdeztem kedvesen, majd megvártam, hogy lecsillapodjon, és órákig csak beszélgettünk.
~Harry
Nem tudom, mi történhetett ott fent, de mikor lejöttek egymásba karolva és azt hiszem, hogy anyanyelvükön dumálva a lépcsőn megnyugodtam. Már értettem miről beszélt dr. Josh. Amióta ismerem most láttam először teljesnek. Nem értettem egy kukkot sem abból, amit beszéltek, de azért odaléptem hozzá, egy thank yout tátogtam Cinti felé mielőtt homlokon pusziltam Dorkát. A fiúk is be lettek avatva időközben, ezért mosolyogva szemlélték az eseményeket. Zaynnek felcsillant a szeme, ahogy megpillantotta a lányt. Amikor beviharzott gondolom nem volt ideje rendesen megnézni magának.
- És meddig maradsz?- kérdezte meg tőle, mire Cinti unottan ránézett, és közölte, hogy nem tudja. Szöszi idegesen, és nem feltűnőnek szánva belebökött barátnője oldalába, és idegesen suttogott neki valamit magyarul, ami gondolom nagyjából annyit takarhatott, hogy próbáljon meg kedvesebb lenni... Hát nem ártana.
- Tudod Cinti Kevinnek nagyon szimpatikus vagy!- próbálta meg Louis oldani a feszültséget, ami nagyon aranyos volt tőle, de azt hiszem nem jött össze neki. A 'célpontja' csak felvont szemöldökkel nézett rá, és egy ÚrIsten hagyta el a száját. Azt hiszem nem leszünk egyhamar legjobb barátok..
Felhívtam Cintit. Kiderült, hogy ő is tökéletesen beszél angolul, így nem volt gond. Mikor megtudta ki vagyok először kishíján lecsapta a telefont, de amikor meghallotta miért keresem majd kiugrott a bőréből. Megbeszéltük, hogy minél hamarabb elrendezi a dolgait, és 1 hét múlva, azaz ma jön is.. Kicsit izgatottan keltem fel, és konkrétan osontam Dorka mellett... Nem mondtam el neki, hogy felvettem a kapcsolatot a barátnőjével, biztos visszautasította volna... Még most sem vagyok benne biztos hogyan fogja fogadni, de ha a Doki azt mondta ez jót fog neki tenni akkor ha kell lekötözöm egy székhez és akkor is beszélni fog vele. A reptérre érve oda mentem, ahol megbeszéltük, hogy találkozni fogunk. Amikor megjelent rögtön felismertem. Gyönyörű volt, és fantasztikus volt a kisugárzása, ha nem találtam volna meg életem szerelmét akár még tetszett is volna. Hűvösen odajött hozzám.
- Hello.- mondta, mintha csak akkora szívességet tenne.. ami tulajdonképpen igaz is, de azért komolyan lehetne egy icipicit kedvesebb.
- Szia- mosolyogtam rá, megpróbálva egy kis kedvességet csempészni a társalgásunkra.
- Rokob Cintia- nyújtotta felém a kezét, amit én elfogadtam.
- Harry Styles.. Mehetünk összeszedni a csomagjaidat?- kérdeztem kedvesen.
- Aha... nem igazán tudtam, mennyit hozzak, úgyhogy nem lett olyan sok...- kezdett el a szalag felé sétálni. Én természetesen baseballsapkában és napszemüvegben voltam, így nem sokan ismertek fel, akik meg mégis voltak olyan aranyosak, és elfogadták, hogy most nem vagyok fotózkodós hangulatomban. Ahhoz képet, hogy Cinti azt mondta nem lett sok két telipakolt bőrönddel indultunk el a kocsimhoz... Azt hiszem tipikus nő, bár ezt nem merem megjegyezni neki, elég ijesztő volt, hogy minden erőfeszítés nélkül emelgette a táskáit.. Az út túl rövidnek tűnt, a felhajtóra érve nem nagyon tudtam mit kéne csinálnom...
- Szóval, hogy akarod?- kérdeztem kissé feszengve.
- Majd én elintézem ne aggódj- nyugtatott meg, már amennyire ez ebben az esetben lehetséges, majd felszaladt a lépcsőn és benyitott.
~Cinti
Harry pont olyan idegtépő és nyápic volt, mint amilyennek gondoltam.. Nem értem Dorcit, bár a véleményünk pasi téren... hát fogalmazzunk úgy soha nem egyezett. Az ajtón belépve odavetettem egy laza hellot a banda nagyobbik részének, majd elindultam felfelé, gondolván Dorka szobája arra lehet. Kaptam pár érdeklődő pillantást, de mindenki csendben maradt.. Vagy a sokktól, vagy be lettek avatva, nem igazán izgat. Rögtön tudtam hova kell mennem mikor megláttam a felső szintet. Az egyetlen szoba, amire nem volt kiragasztva semmi. Érts ez alatt törött kanalat, répát, egy hajvasalót aminek ki volt tépve az 'on' gombja, egy műanyag galambot, egy tükröt és egy szakácskönyvet. Szóval összeszedtem a gondolataim, és beléptem a helységbe. Dorka az ágyon ült, és éppen a ruháit hajtogatta, mikor felpillantott rám. Aprót sikkantott, és csak úgy repült a karjaimba. Ő mindig is az én 'lányom' marad. Miután kiörültük magunkat az ágyra huppantunk.
- Én úgy sajnálom, hogy csak eltűntem, de nem tudtam mit csinálhatnék. Próbáltam új életet kezdeni, és elfelejteni mindent, de....- kezdtek el folyni a könnyei, mire én csak magamhoz húztam, és csitítgatni kezdtem.
- Nem haragszom... De ugye tudod, hogy nagyon sokat kell mesélned?- kérdeztem kedvesen, majd megvártam, hogy lecsillapodjon, és órákig csak beszélgettünk.
~Harry
Nem tudom, mi történhetett ott fent, de mikor lejöttek egymásba karolva és azt hiszem, hogy anyanyelvükön dumálva a lépcsőn megnyugodtam. Már értettem miről beszélt dr. Josh. Amióta ismerem most láttam először teljesnek. Nem értettem egy kukkot sem abból, amit beszéltek, de azért odaléptem hozzá, egy thank yout tátogtam Cinti felé mielőtt homlokon pusziltam Dorkát. A fiúk is be lettek avatva időközben, ezért mosolyogva szemlélték az eseményeket. Zaynnek felcsillant a szeme, ahogy megpillantotta a lányt. Amikor beviharzott gondolom nem volt ideje rendesen megnézni magának.
- És meddig maradsz?- kérdezte meg tőle, mire Cinti unottan ránézett, és közölte, hogy nem tudja. Szöszi idegesen, és nem feltűnőnek szánva belebökött barátnője oldalába, és idegesen suttogott neki valamit magyarul, ami gondolom nagyjából annyit takarhatott, hogy próbáljon meg kedvesebb lenni... Hát nem ártana.
- Tudod Cinti Kevinnek nagyon szimpatikus vagy!- próbálta meg Louis oldani a feszültséget, ami nagyon aranyos volt tőle, de azt hiszem nem jött össze neki. A 'célpontja' csak felvont szemöldökkel nézett rá, és egy ÚrIsten hagyta el a száját. Azt hiszem nem leszünk egyhamar legjobb barátok..
