25. Fejezet :)

~Huszonöt

A néma fohász segíteni látszott, ugyanis az ajtó minden akadály nélkül kinyílt. Körül sem néztem, csupán elindultam, amilyen nesztelenül csak tudtam. A házban félhomály uralkodott, majd mikor megtaláltam a bejárati ajtót halk nevetés hangzódott.

-Édeseem. Komolyan azt hited, hogy ez ilyen egyszerű lesz?- hallottam a nő hangját. 

Kétségbeesetten próbáltam lenyomni a kilincset, ám az nem engedett. Kulcszörgés hallatszódott mögülem, majd a zaj egyre hangosabb lett, ahogy ő közeledett.

- Ezt keresed?- kérdezte megvetéssel és undorral a hangjában. Talán ha nekiugranék...-kezdtem el gondolkozni, ám mintha olvasott volna a fejemben újra felnevetett.

- Ha ezt akarod, csak ide kell jönnöd. De ha idejössz sajnos használnom kell ezt- lengette meg maga előtt a fegyvert.

Csak szótlanul álltam és néztem rá. Szemöldökét felvonva kezdett el terelni a pince felé. 

-Adam! Mekkora egy szerencsétlen nyomorék vagy, még ezt sem lehet rádbízni?- vonta kérdőre ordítva, majd elém állva behajított 'szobámba' és Adamat kirángatta onnan..

~Harry

-Édesem azt nem úgy kell!- hallottam Cinti hangját a földszintről. Szinte teljesen átvette a gyerekek nevelését, ami tudom, hogy nem helyes, de nekem egyszerűen nincs hozzá energiám. Csak rosszabb lenne nekik, ha látnák, milyen vagyok valójában.

- Hé Sziszi leléptem, majd jövök!- kiáltottam neki az ajtó felé menet, mire egy csúnya pillantás volt a válasza /hozzáteszem jogosan../

- Apuu és tőlem el sem köszönsz?- visította Liza, mialatt a karjaimba rohant. 

- Én iis!- jött utána természetesen Will is, amiből egy hatalmas, családi ölelkezés lett. Édes Istenem, bár Dorka is velünk lehetett volna..

Úgy a harmadik felesemnél tarthattam, mikor egy szépen manikűrözött női kéz érintette meg alkaromat.

- Szia édes... Szabad vagy? 

-Én...-egy pillanatra megakadtam, majd az alkohol hatására folytattam- igen, teljesen szabad vagyok.-kacsintottam csábosan, majd egy hirtelen mozdulattal ölembe rántottam.

Halk vihogással nyugtázta, miközben rám emelte tekintetét. 

- Mit iszunk édes?- kérdezte felvont szemöldökkel.

- Rád bízom magam. 

Pár pillanat múlva le is szólított egy pincért, aki kiszolgált minket. Nem tudom, hogy mit rendelt, de ütős volt, és hamar lecsúszott.. Ahogy a második, a harmadik, majd a negyedik alkalommal is. A végére már teljesen részeg voltam és gátlások nélkül kezdtem nyakát harapdálni. Addig addig mocorgott ölelben ülve, míg nem sikerült teljesen felizgatnia.

- Hát ezt akartad cica? Akkor most gyere!-ragadtam meg a kezét, majd sötétített autóm felé kezdtem húzni..

Remélem tetszett, és bocsi a késésért! :$ 4 komi és kövi! :))

xx Dorka