Negyedik Fejezet :)

~Négy

Mikor csurom vizesen beestünk az ajtón a konyhából halk nevetgélés szűrődött ki.

-Sziasztok!- ordítottuk szinte teljesen egyszerre, amin mindketten elmosolyodtunk.

- Ooh… szóval sétáltatok….- húzogatta a szemöldökét a kajagép sokatmondóan.

- Igen Nájöll elmondtam neki…- mondta Harry gúnyosan, majd segített levenni a piros pulcsim, ami most bordóra színeződött az esőtől.
- Köszönöm!- mosolyogtam, rá, mire ő csak édesen megrázta a fejét, és levetkőzött.
-Megjötteeek!- rontottak ki a többiek is, majd próbáltak komolyan nézni rám.

-Szóval maradsz?- kérdezte Liam.

- Hát nem kaptam sok választást…- röhögtem el magam, mire Harry nagyokosan megszólalt.

- Tudod. A: itt maradsz, B: A

- Helyees!- Örömködött répafiú.

- Még mindig nem értem, hogy hogyan fogjuk ezt beadagolni a sajtónak, és a rajongóknak…- húzogattam a számat kínosan.

- Hát… úgy, hogy most szépen átöltözöl, kicsit lesuvickolod magad, mi mis megcsináljuk ugyan ezt, és összedobunk egy userteamet.

-  Biztos, hogy ez jó ötlet?- kérdeztem ijedten, de akkorra már mindegy volt, mindenki eltűnt valamerre, így én is indultam átöltözni. Sokáig topogtam a bőröndöm előtt, és végülis egy piros ruha mellet döntöttem. A hajam körbefontam, és enyhe sminket dobtam az arcomra.

- Kész vagy már?- Visított répafiú.

- Igeen- visítottam vissza, őt utánozva, mire mindenkiből kitört a röhögés. Lerobogtam a lépcsőn, és beékelődtem Fürtöske és Kajaterminátor közé. Liam bekapcsolta a kamerát, és köszöntünk. 

- Szóval kedves Directionerek! Ő itt a legújabb barátunk, aki a bőröndjén kersztül lopta magát a szívünkbe.... Szó szerint. Neve... tadadadamm Dorkaa... Szóval fogadjátok szeretettel.. vagy valami ilyesmi- nevetett édesen Harry, mire érkeztek a kommentáradatok. Hány éves vagy, honnan jöttél, mi közöd van a fiúkhoz, és vonzódsz e valakihez. Volt néhány kérdés, amibe szinte belepirultam, a fiúk persze csak nevettek. 

- Na... Hát 18 éves vagyok, Magyarországról jöttem, és nem, csak barátok vagyunk- kezdtem el mosolyogva válaszolgatni, és a végére egész belejöttem, persze a fiúk végig szívattak, és beszólogattak itt-ott. Aztán jött a kérés, hogy énekeljünk, mire én heves tiltakozásba kezdtem, szörnyű, üvegtörő hangomra panaszkodva. 

- Dorkaa... Ne szórakozz, ez nem kérés volt, hanem parancs!- löködött Niall, mire mindenki helyeselni kezdett. 

- Hát ha mindenáron ablakokat akartok cserélni- röhögtem kínosan, majd elkezdtük énekelni a They Dont't Know About Us-t. A szám közepe felé már bemelegedett a hangom, és kezdtem élvezni. Mikor vége lett a fiúk érdekes pillantást vetettek rám.

- Úristen Kicsilány fantasztikus hangod van!- ámuldozott Zayn, mire én csak megvontam a vállam.

- Ugyan, tök átlagos.- Az öt fiú amolyan aha, ezt még majd megbeszéljük képpel pillantott rám, majd még hülyéskedtünk úgy fél órát, és elköszöntünk. 

- Atyaég a hangod! ezt eddig mégis miért nem mesélted?- ugrott a nyakamba Louis, majd rögtön utána a többiek is. 

- Szóval... Elmegyünk bulizni?- vetette fel az ötletet Zayn nem tudom mire fel, talán csak úgy. 

- Hát nem is tudom....- vonakodtam, de a többiek nem hagytak, közölték, hogy jók is vagyunk így, és mivel már este 10 körül járt, indultunk. Valami elit clubba mentünk, még soha nem voltam ilyen helyen, a bejárat előtt biztonsági őrök álltak, és csak kemény ellenőrzés után engedték át a vendégeket. A felirat neon színben világított az ajtó előtt, én meg már kezdtem volna beállni a hosszú sorba, mire Zayn kiröhögött, visszahúzott a kezemnél fogva, és egy hátsó bejárathoz vezetett. Bent is ugyan olyan szép volt, mint ahogy képzeltem. A pult hosszú volt, sok kiszolgálóval, mellette bőr fotelek, ahová le lehetett ülni, ha elfáradtál, vagy egyszerűen csak inni szerettél volna. A tánctér ezek mellett helyezkedett el, olyan tipikus diszkó feelingje volt. 

- Szóval mit iszunk először?- nézett végig rajtunk Louis, a piafelelős. 

- Uhmm én valami ütőssel kezdeném.- jelentettem ki szégyenlősen, mire a többiek is helyeseltek. 

- Hát jólvan...- indult neki Lou, és pár perc múlva vissza is jött, italokkal a kezében.

- Mi ez?- kérdeztem, de már húztam is le. 

- Azta Kislány nem semmi vagy!- ámult el Harry, amit én egy grimasszal díjaztam, mivel elég erős volt az a valami. Pár menet után egyre oldottabbak lettünk, Fürtöske pedig táncolni hívott. Szorosan hozzám simult hátulról, amit normál esetben nem engedtem volna neki. 

-Gyönyörű vagy ma...- dörmögte a nyakamba, én pedig beleborzongtam az érintésébe. Még sokáig így maradtunk, mígnem a többiek is csatlakoztak, és mindenki megtáncoltatott egy kicsit. Olyan hajnali három óra körül indultunk haza, már mindenki full offosan a sok piától. A Házba belépve mindenki indult átöltözni, én is gyorsan letusoltam, és egy kinyúlt pólót vettem fel, cicanacival. Lementem a skacokhoz elköszönni, majd indultam felfele a szobámba, ám az ajtó előtt valaki elkapott hátulról, és a mellkasához szorított. 

-Hé Kicsilány jóéjszakát.- nyomott egy puszit a hajamba, kinyitotta előttem az ajtót, és elengedett.